Oppenheimer film része az amerikai típusú softpower-nek nevezett pszichológia hadviselésnek, s azért vált aktuálissá, mert az általuk kiprovokált orosz-ukrán testvérháború, akár atomagresszióvá is fajulhat abban az esetben, ha az utolsó ukrán is elfogyna. S ők márpedig szóltak előre, hogy baj lehet. Mert, hát, a Putyin, tudja már mindenki, mióta sikerült mumust faragni abból az emberből, aki a jelcini rombolás után visszahozta Oroszországot a káoszból.

Volt már ilyen nem is oly rég. Csak akkor a klímaharc volt terítéken. Az Oppenheimer-tematika is valamelyik Bilderberg-csoport zárt ajtók mögött tartott éves gyűlésén született meg, ahogyan a klímaváltozás elleni küzdelem is. Ugyanis ezeknek a sátáni gazembereknek a lételeme a hazudozás, a megtévesztés és a konspiráció. Lényegében a hazugság kultuszába fojtották bele a teljes nyugati civilizációt, amelyhez a legfőbb alapot az általuk működtetett és finanszírozott globális tömegtájékoztatás adja.   

Annak ellenére, hogy van klímaváltozás, ahogyan mindig is volt, mégis a leggátlástalanabb pusztítást a pénzhatalmi világelit mohó, parazita természete viszi végbe az emberiség és az egész élővilág létfeltételeiben.  Ennek eltereléséhez kellett a környezetvédelmi világkonferenciák irányító gondolkodója, aki a gazdasági és pénzügyi hatalmat szervesen összekapcsolta a környezetvédelem fontos lépéseivel. Maurice Strong névéhez fűződik ugyanis az az elmélet, amely az éghajlat-változásból is megfelelő mennyiségű profitot volt képes kisajtolni, s amelyben egy rakás hálózati- és kapcsolati tőke állt a rendelkezésére. Márpedig ezt a machiavellista olajmágnást a kapcsolatépítés Michelangelójának szokták volt nevezni bizonyos körökben. De önmagában nem is a károsanyag-kibocsátás és az üvegházhatású gázok megfelelő csökkentése, és az ezzel párhuzamosan fejlesztett, új technológiák bevezetése jelentett busás hasznot a világelit számára, hanem az, amikor Németország húsz atomerőművéből tizenhetet leállítottak (ma már a megmaradt három sem működik) és arra kényszerítették a német kormányt és a gazdaság vezetőit, hogy az így keletkező energiahiányt, bármilyen más, import vagy akár fosszilis forrásból oldják meg, mely nemcsak drágább, de még környezetszennyezőbb is! Majd az OPEC-en keresztül a háromszorosára emeltették a brent olaj világpiaci árát, mely 1971-óta a dollár nevű hitelpénz valós fedezetét nyújtja. A bokorból előugrasztották Greta Thunberget, aki mára egy groteszk mémmé zsugorodott, a HBO-bal pedig legyártatták a csernobili atomkatasztrófáról szóló, kimondottan atomenergia ellenes propagandafilmet.

Hát, nem tökéletes mesterterv Európa gazdasági motorját adó német gazdaság leállításához? Illetve eladósításához? Ugyanis az alternatív energiamixet meg kell vásárolni, elő kell állítani valahogyan, amire a kereslet növekedésével egyre nagyobb igény várható.

Ezek után vizsgáljuk meg, mi a helyzet a nukleáris fenyegetettséggel.

Kétségtelen tény, hogy elsőként az USA vált nukleáris hatalommá, és az is, hogy egyetlen országként, a második világháború végén be is vetette a fegyvert, úgy, hogy már gyakorlatilag a Japán fél legyőzött állapotban volt. Ennek következtében Hirosimában és Nagaszakiban több százezer civil lakos halt meg, lényegében teljesen értelmetlenül. A hivatalos magyarázat és egyéb, gyalázatos amerikai propagandafilmek szerint valóban sok áldozattal járt volna a főbb japán szigetek ellenállásának a teljes felmorzsolása, de mégis a legnagyobb igazságot Teller Ede mondta ki, aki szerint a bombák valójában a sztálinista Szovjetuniónak szóltak. Teller azt is mondta, hogy elég lett volna a bombákat a tengerbe szórni, a hatalmas robbanóerő így is egyértelművé tette volna az üzenetet, nem mellesleg, amivel japán civilek százezreinek életét kímélhették volna meg. Mivel nem így történt, ennek az lett a következménye, hogy a sztálini vezetés még jobban felgyorsította atomfegyvereinek előállítását, így már 1949-ben volt atombombájuk és 1953-ban már felrobbantották az első szovjet hidrogénbombát is.

Tehát a szellemet Amerika engedte ki a palackból, pontosabban az államok felett álló pénzhatalmi világelit, akik finanszírozták ezt a tragédiát. Ez a feszült katonai szembenállás és atomfegyverkezési őrület vezetett el a NATO és a Varsói Szerződés katonai tömbjének létrejöttéhez, tehát egy elmebeteg és feloldhatatlan ellentéthez a nyugat és a kelet között.

Majd színre lépet Kennedy, aki az egyik legjobb amerikai elnök volt. De az államok feletti pénzkartell – többszálon futó konspirációkkal - eltetette láb alól. Három okuk is megvolt rá: nem akarta támogatni az éppen kirobbanó vietnámi háborút; meg akarta vonni a FED-től a pénzkibocsátás jogát; a kubai rakétaváltság után úgy gondolta, jobb lenne, ha a két szembenálló blokk inkább békében élne egymással. Kennedy után már csak bábuk követték egymást az elnöki székben és ez nem lesz másként ezután sem. Csak Trumppal kapcsolatban került porszem a gépezetbe, mert nem hajolt meg a pénzkartell utasításai előtt, sőt szembefordult velük. Bár Trump maga is milliárdos, tehát közülük való, mégis volt egy olyan elképzelése, hogy minimális szinten visszaállítsa Amerika nemzetállami státuszát, amely már akkor is tengernyi problémával küszködött. Tehát ne a mindenféle külföldön zajló háborúk szításával legyen a vezetés elfoglalva, ami nem az amerikaiak érdeke, hanem az államok feletti magánhatalomé. Fő törekvései közt szerepelt az amerikai társadalom valós igényei és szükségletei szerinti gondolkodás. Azonban már Trumpot is sikerült, különböző koncepciós perek sunyi eszközeivel lejáratni és végső soron likvidálni a közéletből, így jó eséllyel nem is indulhat és nem is fog indulni a 2024-es választáson. Aggodalomra semmi ok: már sorban állnak azok a dollármilliókkal kitömött bábuk, akik viszik tovább a magánhatalom háborús uszítását, s amely egyre közelebb löki a világot az atomkatasztrófába.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a kubai rakétaváltság is majdnem atom-világháborút okozott. Kuba partjainál cirkáló szovjet tengeralattjáró kapitányát pedig utólag kitüntették, mert a szabályzatot megszegve, nem indította el az atomtöltetű rakétákat. Így maradt ideje Kennedynek egyeztetni Hruscsovval.

Mindezen események generálták, hogy az atomfegyvereket szerződésekkel korlátozni kezdték. Majd a hidegháború helyébe gazdasági háborút léptetett az amerikai hegemón elit. Amit a nyugat, a lényegében korlátlanul elállított, hitelalapú gazdasági modell generálta munkásjóléttel meg is nyert. De az ára igen magas lett, ugyanis ez a rendszer önmagában hordozza a biztos összeomlás bekövetkeztét, nem is szólva a földbolygó tönkretételéről és az emberiség bizonytalan jövőjéről.

A mai világválságot nem a Covid-járvány vagy a háború okozza, azok mesterségesen legyártott következményei, hanem az elmúlt évtizedek giga túlhitelezése, vagyis a teljes nyugati civilizáció eladósítása! A háború és a járványok csak arra kellenek, hogy a pénzelit elodázza az egypólusból irányított rendszerének összeomlását, és megússza a következményeket. Csakhogy a világ széthasadása, többpólusra bomlása megállíthatatlan folyamat, aminek gátat csak egy nagy háború szabhat.

A NATO a valóságban a hegemón elitnek a hadserege, amelyen belül különböző magánhadseregeket is működtetnek, s az elit imperialista törekvéseiben tölt be kulcsszerepet. S amely semmilyen védelmi funkciót nem lát el a Varsói-szerződés megszűnésé óta, mert a világban, ahol eddig megjelent, ott káoszt és anarchiát generált! És most éppen a NATO értelmetlen és felesleges terjeszkedése hozta ismét elképesztő közelségbe az atomháború valós veszélyét. Ennek lett egyenes következménye ugyanis az orosz-ukrán konfliktus, itt, a Közép-Kelet európai ütközőzónában.

A háborút a Pentagonban tervezték meg, s a lényege, hogy minél tovább tartson, mert a hegemón elit ellenlábasai, akiket gyarmati sorba kényszerítenek, vagyis Európa, Oroszország és Kína, annál jobban meggyengülnek.

A magánhatalom egyik kiemelt ügynöke, Victoria Nuland jelentette be valamikor 2014-ben, hogy ötmilliárd dollárt fordítottak Ukrajna demokratizálására. Ez a valóságban azt jelentette, hogy hosszú éveken át finanszíroztak szélsőjobboldali és neonáci szervezeteket, csakhogy folyamatosan provokálhassák az oroszokat és terrorizálhassák az oroszajkú kisebbséget, meg úgy általában mindenféle kisebbséget Ukrajna területén! Ebben kulcsszerepet játszott az ukrán talmudista arisztokrácia és oligarcha-kaszt, akiknek a kezében összpontosult a legfőbb agymosó eszköz, a média és annak minden szegmense.

A demokratikusan megválasztott államfőt elzavarták, s felállítottak egy komplett cionistákból álló puccsista kormányt, akik nem ukránok. Az ukrán gyerekeket és fiatal szüleiket, legalább két generáción át pedig a legprimitívebb oroszellenségbe, vagyis öngyűlöletbe taszították, különböző neonáci-és pszichológiai-médiapropagandákon keresztül. S jól példázza, hogy ahol a cionizmus találkozik a fasizmussal, ott micsoda torz és dekadens szörnytársadalom tud kifejlődni.

Ez persze egyáltalán nem példa nélküli, hiszen már Hitler fasiszta rendszerét is Amerikából finanszírozták. A versialles-i békeszerződés után minden eszközzel a német gazdaság térdre kényszerítésén, értékeinek külföldi kézbe vételén munkálkodtak, csakhogy Sztálin váratlan és riasztó hatalmi státuszának megerősödésére létre kellett hozni egy ellenlábast. S azt meg már kezdettől fogva nem akarták, hogy a német technológiai tudás valaha is egyesüljön a kifogyhatatlan orosz energiaforrásokkal, mert azzal szemben a szervezett magánhatalom tehetetlen lenne. Abban az esetben le kellene mondjon Európa és Ázsia alárendelt helyzetéről, vagyis ezen földrészek kirablásáról.