Olyanok vagyunk, mint a jégkockák a víz felszínén. Kimerevedve úszunk, közben folyton ütközünk, háborút vívunk egymással és összetörünk. Néha elkezdek felolvadni, s olyankor vízzé válok én is, folyékonnyá, működőképessé, és élek újra, megint van értelme mindennek.
Ez az a folyó, amely a lelkem…