2020. március 29. 22:18 - Tibor Tury

Karanténok idején

A kedvedért a facebook-ról is lejönnék, ha azt szeretnéd...

Csak hánykolódom, mióta lefeküdtem. Álmomban is veled beszélgetek tovább. Itt legalább nagy nehezen kimondod, hogy nem zártad le teljesen, és nem tudod, mi lesz - közben a tenyeredbe temeted az arcodat néha, mert a helyzet neked sem könnyű. Reggelente letörten ébredek a valóság lesújtóan kiábrándító…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. március 16. 00:12 - Tibor Tury

A végső remény

Távolságot tartani: ez most a végső remény!

Írni olyan, mint egy folyó mellett sétálni, ahol időnként árkok, farönkök, rézsűk nehezítik a haladást, s ha óvatlan az író, könnyen elragadhatja, beszippanthatja a hirtelen megiramodó sodrás. Ebből is látszik, hogy mindez valójában nem veszélytelen foglalatosság. Az írásnál már csak a hírolvasás…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. március 06. 12:38 - Tibor Tury

Szellemek szerelmesei

Óvakodj attól, aki úgy tesz, mintha mozdulatlan lenne…

Egy napon útnak indult a Bartók Béla út 29-ből, mert valami furcsa őrültség zakatolt benne, amely hosszú éveken át tartó kutató, kereső vándorútra sarkallta. Útnak indult, mert úgy érezte magát, mint aki megrekedt az óriáskeréken: egyik pillanatban a csúcson van, máskor meg a legalján. Ez…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása